Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Leomlanak a régi falak

1967. augusztusi Napló cikksorozat Pápateszérről

Forrás: Digitális tudománytár

article preview

Napló 1967.08.12.

 

Leomlanak a régi falak
I. A pápai végház közelében


Jó szeme lehetett annak, aki elsőként telepedett le itt. Mert nemcsak szép, hanem gazdag is ez a vidék. Határában tíz kristálytiszta ér szalad alá medrében, a völgyeket erdők koszorúzzák. Mikor lehetett ez a „honfoglalás”?  Egy lelkes, búvárkodó pedagógus azt tanította a pápateszéri iskolában még 1930-ban is, hogy a település eredete 500-ig vezethető vissza. Hogy mire alapozta e feltevését ma már senki sem tudja megmondani Pápateszéren.
 

Zsörk elfogy
Az első írásos emlék a XII századból való. Zsörk akkor még önálló település — ma a község része, hamarosan „elfogy” már csak négy család lakik ott, a többiek beköltöztek Teszérre — kápolnát épített az 1200-as években. A feljegyzés, melyet a bakonybéli apátságon találtak a kápolna építésen kívül még azt is rögzíti, hogy Zsörk határa a soproni várkatonaság szőlőbirtoka.
Egy másik feljegyzés — százhetven évvel későbbi — már Teszért is említi Az 1370 május 15-i keltezésű perleiratban a pannonhalmi apát pereskedett birtokáért a leveldi (ma: városlődi) perjellel, s itt említik a községet.
 

Tíz ér = Teszér
A Veszprém megyei helységtár első adata 1410-ből való. Amikor Pápateszért még „Thezer” néven találjuk. 1626-ban pedig Fenywfe Teszer-ként ismerik. A falu nevének eredetét a szláv „tesar” (ács) szó magyarrá vált alakjára vezetik vissza, s bizonyításként felhozzák, hogy az egykori Nyitra és Hont megyékben is találni Tesáry vagy Tesára, magyarul Teszér nevű falvakat. Az is valószínűnek hangzik amit a falubeliek mondanak, hogy az itt csörgedező tíz ér (Bánya-ér, Csonka-ér, Répagyúró-ér, — ezt Hideg-érnek is mondják —, Izsa-ér, Róka-ér, Sáros-ér, Fürdőház-ér, Görgő-ér, Szakács-ér és Kánya-ér) volt a „keresztapa”: tíz ér — tízére teszér. Már azért is hihető e feltevés mivel a régi helységnevek gyakran földrajzi körülményeket rögzítettek.
 
Török és német pusztította
Pápateszér egy időben az ugodi uradalom falvai közé tartozott — olvassuk a Veszprém megyei helységtárban. A Vázsonykői Horváth család kihalása után az ugodi birtoktestet a XVII. században az Esterházy-család szerezte meg Teszér az ő uralma alatt lett a pápai latifundium része, s maradt az később is. Minthogy közel feküdt a pápai végházhoz, török és német egyaránt pusztította. A tizenöt éves háború után hosszú ideig puszta, a rovásadó jegyzékekben 1589—1612 között nem szerepel. Ezután lakossága inkább névleges. 1785-ben is csak 740-en lakják. Lakóházainak száma 1869-ben 162 volt, majd’ száz évvel később, 1966-ban 453 épületet számláltak.
 

Vízimolnárok, öreg falak
Pápateszér régi, s mai nevezetessége közé tartoznak a vízimalmok. A községet két oldalról körülölelő Bánya-ér és Szakács-ér 17 vízimalmot szolgált ki — csak a Bánya-éren 11 malom őrölt — a Csonka-éren 3 vízimolnár dolgozott.
kep_2022-06-09_232618515.pngEzek a vízimalmok még a felszabadulás után is dolgoztak, az államosítást követően azonban csak négy működött tovább, s 1962-ben állt ki a sorból a legtovább őrlő két vízimalom.
A községtől negyedórányi járásra van a Kurics- malom. Az őszhajú tulajdonos, Kurics Tamás 70 esztendeje él az öreg falak között, élvezi a természet szépségét, a csendet, a víz fecsegő-locsogását. Két emberöltővel ezelőtti emlékeket idéz, vízimolnár nagyapjáról, Kurics Józsefről beszél, aki részt vett a szabadságharcban, ott volt a világosi fegyverletételnél is. Csodával határos módon menekült meg Világosról. Sokáig bujdosott a Bakonynána és Bakonyjákó közötti malmokban később malmot bérelt Teszéren.
— Becsületes szorgalmas ember volt a nagyapám, szerettek nála őröltetni — meséli. — Jól ment a sora, hát irigye is akadt, akár apámnak, aki örökébe lépett. Amikor az apám Borzavárra ment asszonynézőbe, betörtek a malomba. Csak nagyanyám tartózkodott otthon. Ismerte a betörőket, falubeli legények voltak. Mondta is nekik: „Ha hazajön a fiam, majd ellátja a bajotokat”. Nem érhette meg szegény, rágyújtották a malmot, benne égett. A dolog később úgy tudódott ki, hogy az egyik gyújtogató halálos ágyán bevallotta tettét.

Újra kezdtem...
— De én sem maradtam ki — emlékezik tovább — Nekem is akadtak irigyeim, akik a jól bevált módszerrel akartak tönkretenni: 1929-ben, március 20-ára virradóra rám gyújtották ezt a malmot. Mindenem odalett, de újra kezdtem ... Most áll a malom kereke, nincs szükség rá Lassan megeszi a víz a lapátokat... Lehet, hogy lassan leszedjük a kereket!
Gárdonyi Béla Szabó Zsigmond

 KÖVETKEZIK: VAI HOLNAPNÁL SE SZEBB LATOK

 

Napló 1967.08.13.

 

Leomlanak a régi falak


A mánál, holnapnál messzebb látók


Pápateszér gazdag községnek számított. Nagy határa erdőkben dús, művelhető földjeik jó része termékeny. A község felszabadulás előtti iparosait Vizer Imre párttitkár szinte lexikon pontosságával szedi sorra:
— A legnépesebb mesterség a cipészség volt. Hét mester mellett még heten tanulták ki ezt a szakmát Pápateszéren. Dolgozott még négy szabó, két fodrász, három kovács, öt kőműves, három bognár, két kádár, öt asztalos, egy-egy kötélgyártó. A csédőgéptulajdonosok száma hét, hentes és mészáros három volt, s ugyanennyi kocsma, tizenhárom vegyeskereskedő (!), egy hitelszövetkezet élt még itt, 1920-tól téglagyár működik.


 A káros örökség felszámolása
Egy régi kimutatás szerint Pápateszér legjelentősebb fejlődését 1890—1930 között érte el, lakóépületeinek több mint fele ebben az időben épült. Negyven év alatt 173 lakóházat emeltek. A jobbmódúak fenyőfői fehér terméskőből húzták a falat, de a többség legfeljebb szobakonyhás házakat épített vert fallal, vagy úgynevezett fecskerakás módon építve. (Ez utóbbi úgy készült, hogy a vizes agyagba törekszalmát tapostattak a lovakkal, majd a masszát egy napig állni hagyták, ezt követően villával felcsapkodták a falat, végül fejszével simára faragták.)
Az ilyen házakba nemcsak a tulajdonosok költöztek be elkészülte után, hanem hazánk népbelégsége is, a tbc. A nyirkos szobalevegő beleveszi magát az ember ruhájába, testébe, bútoraiba. Az egészségre ártalmas életkörülményekre utal dr. Léhner János orvos is, aki a község egészségügyi helyzetét elemző tanácsi vb-ülésen megállapította: — Először fel kell számolni a múltból ittmaradt örökséget. Évente átlagosan 15 tbc-s embert gyógyítanak meg a községből, a még betegek valamennyien idősebbek, a gyerekek között ma már a fehér hollónál is ritkább ez a megbetegedés. Örültem a köztisztasági tanácsrendelet megjelenésének. Többen megfogadták az intelmeket, ez meglátszik a portákon. A sok-sok fertőzőzési lehetőség melegágya, a trágyadomb hátra szorult, akár a gazdasági udvarok. A házak nagy része előtt virágok pompáznak, tiszták, rendezettek az udvarok.
 

Új házak sora
A községben sok házat építettek, illetve új házak sora emelték. 1962—65 között 43 két-háromszobás összkomfortos ház épült. Az új, kényelmes házak nemcsak napfényesek, szárazak, fürdőszobásak, hanem modern berendezésűek is. Nem ritkaság ma már a gáztűzhely, 30 háztartásban propán-bután gázzal főznek az asszonyok. Pápateszéren 376 rádióelőfizetőt tartanak nyilván, a televíziókészülékek száma 70, 11 autó és ugyanennyi motorkerékpár van, 23 hűtőszekrény, 98 mosógép, 17 padlókefélőgép szolgálja a község lakóit.
Huszonöt lakatlan ház van Pápateszéren, ugyanakkor 35—40 családnak kellene otthon. Bár villany már 1931- ben volt a községben járda csak a felszabadulás után készült. Összesen hét és fél kilométer hosszúságú járdát építettek községfejlesztésből és társadalmi munkával. Az új házakban ott a fürdőszoba, de legtöbbet nem tudják rendeltetésének megfelelően használni: az udvarok ásott kútjainak vize nem alkalmas erre, ivásra sem a legjobb. Fúrott kút, vagy törpe vízmű még nincs a községben.
— Ez a másik legnagyobb gondunk — mondta Kelemen István vb-elnök, — de bizonyára megtaláljuk a megoldást már a közeljövőben.
 

A fordulat éve: 1963
A község arculatának meghatározója lehet a termelőszövetkezet gyengesége vagy erőssége. Az utóbbi négy esztendőben megerősödött a tsz Pápateszéren, s ennek nyomán épült a 45 új ház. És még egy érdekes jel: 1962-ben a község takarékbetét állománya 770 ezer forint volt. 1966 végén 2 440 000 forint! (A csecsemőket is számítva a múlt év végén egy lakosra 1510 forint betét jutott, ha azonban csak a keresőket vesszük — 553 foglalkoztatott volt —, akkor az átlag 4412 forint.)
A szövetkezeti mozgalom 1951-ben bontakozott ki Pápateszéren. 63 taggal 500 katasztrális holdon alakult meg az Alkotmány Termelőszövetkezet. A szövetkezet nagy vargabetűket téve jutott el a mába. A fordulat éve itt 1963 volt. Ekkor vezették be a százalékos művelést, ezáltal — mint mondották — jobban érvényesült a tagok érdekeltsége. Munkadíj fejében a kukorica termésének 20 százalékát kapta a tag, ha a szárat is levágta, szárvágás nélkül 14 százalék illette meg. A burgonya 20, a bab, takarmányrépa, réti széna 33—33 százaléka, a sarjúszéna 50 százaléka, a cukorrépa minden mázsája után egy kiló cukor és 3 forint, a pillangósok betakarításáért (gépi kaszálással) minden hetedik mázsa a tagé.
Az egyre nagyobb gépesítés (az aratást például teljes egészében gép végzi), a nagyarányú vegyszeres gyomirtás, valamint a kapások százalékos művelése fellendülést hozott. Megszilárdult a munkafegyelem is, esztendőről esztendőre több a közösből származó részesedés. 1964-ben munkaegységenként 2210 forint és a részesedés. 1965-ben 23,71 forint a munkaegység, ehhez jön a részes. 1966-ban munkaegységenként 24,80 forintot osztottak, ehhez hozzávéve a részes művelésből származó jövedelmet, már meghaladja a legjobbként számon tartott 1957-es átlagot A mánál, a holnapnál messzebb látóknak igaza lett.
Gárdonyi Béla, Szabó Zsigmond KÖVETKEZIK: VITATKOZÓ EGYETÉRTŐK

 

Napló 1967.08.15.

 

Leomlanak a régi falak
Vitatkozó egyetakarók
Sok minden készült az utóbbi években Pápateszéren. A régi posta épületét egészségházzá alakították, új postát építettek van idénynapközis óvodájuk, villamosították az Újtelep 30 házát, egy kilométer hosszú makadámutat készítettek, tűzoltószertár, ravatalozó épült. A téglagyárban —49 teszéri munkás keresi itt a kenyerét — kotrógép végzi a legnehezebb fizikai munkát, az agyag kitermelését, megszüntették az ugyancsak nagy fizikai munkát igénylő tragacsolást (a nyers téglákat így szállították a kemencéhez), a kemencénél dolgozók munkaidejét 7 órára csökkentették, s a nyáron szinte elviselhetetlen 50 fokos melegét ventillátorok szívják el: új prést állítottak üzem, de vele automatizálták a levágást; kultúrtermet és fürdőt építettek, most rendezik be az éttermet.
 

Közösségért  munkálkodás
 Legnagyobb vállalkozásuk a művelődési ház építése volt, ahol a község lakói 180 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek!
A közösségért munkálkodásban a falu vezetői is élen jártak, a tanács, a pártszervezet, a KISZ, a Hazafias Népfront szervezte és irányította az akciókat. Először a járda fektetésen „próbálták ki” Pápateszér lakóinak áldozatkészségét. Fényesen sikerült ez, hiszen két és fél kilométer hosszú járda épült, az utolsó méterig társadalmi munkában!
Nemcsak a község vezetőinek példamutatása ösztönzi a pápateszérieket, hanem a legjobbaknak járó erkölcsi megbecsülés is. A legtöbb társadalmi munkát teljesítőket emlékéremmel tüntették ki. Keiser Mihály nyugdíjas építésztechnikus, aki a művelődési ház kivitelezési munkáit irányította ellenszolgáltatás nélkül: Leitner Pál, tsz-elnök (két legényfiával „háziversenyt” vívott a társadalmi munkaakcióban): Gróf László egyéni gazda „Veszprém megyéért” emlékérmet kapott. Kelemen István vb-elnök, Gaál László vb-titkár, Bőgi István gazdálkodási előadó Veszprém megye Tanácsától a közösség érdekében kifejtett eredményes munkája elismeréséül „A községfejlesztésért” kitüntető jelvény arany, illetve ezüst fokozatát kapta.
Könnyű ma már mindezt felsorolni, ám amíg megvalósultak az elképzelések, sok-sok vita, harc előzte meg azokat.
Két és fél éve, 1964 novembere óta magasodik a falu közepén az emeletes művelődési ház. A megyei pártbizottság segítségével a községi tanács és a falu lakóinak áldozatkészségéből — forintjaiból és társadalmi munkájából — nőttek falai. A pápateszéri vezetők szeretettel emlegetik Komáromi Istvánnak, az ÉM tervező főmérnökének nevét, aki a művelődési ház terveit készítette ugyancsak társadalmi munkában. A színházteremben 250 néző fér el, a vendégszereplő együtteseket tágas színpad és öltöző fogadja. Az emeleten helyezték a szabadpolcos könyvtárat Az épületnek hátránya, hogy kicsi a klubhelyiség. A bővítésre jó lehetőség kínálkozik: a színházterem ajtói kis parkra nyílnak, amely — ha üvegfallal körülkerítik és féltetővel fedik — kellemes téli-nyári tájhelységet biztosítana a fiataloknak. A terv kész, és megvalósításra vár.


Hatvan tsz-bérlet
A művelődési házban rendszeres vendég a Déryné Színház társulata — általában teltház előtt. A jegyek fele bérletben kelt el. A termelőszövetkezet hatvan bérletet vásárolt, amellyel minden alkalommal a legjobb dolgozókat jutalmazza meg. A szélesvásznú mozi azonban csak egy előadást tart hetenkint. Az ok: sok a televízió és régiek a filmek.
Habányi József iskolaigazgató harminc esztendeig irányította, szervezte a falu kulturális életét egészen a legutóbbi hónapokig. A művelődési ház igazgatóságát nemrég adta át Halmai Lászlónénak, aki tavaly végzett a szombathelyi tanítónőképző népművelés szakán.
Este hat felé elevenedik meg az élet a művelődési házban. Előbb az irodalmi színpad színjátszócsoport tagjai jönnek, azután a népitáncosok. A színjátszókat Halmai László, az ugodi termelőszövetkezet fiatal agronómusa vezeti.
— Egyik márciusi estén összeverődtünk szokás szerint rexezni, ping-pongozni — mondja. — A falu régi színjátszó hagyományairól beszélgettünk, és mindjárt meg is alakult az irodalmi színpad, illetve a színjátszó csoport, egyelőre ez a kettő még ugyanaz. A kezdeti lelkesedés alig csillapodott azóta. Április 4-én már műsort adtunk mai magyar költők verseiből, május 1-re pedig vidám jelenetekkel bővítettük ki a tanultakat és szellemi vetélkedőt rendeztünk,
 

Ötórai tea
A pápateszéri kocsmában alig lehet fiatalt látni napközben is, este is: útjuk inkább a művelődési házhoz vezet.
- Szombat esténként van ifjúsági klubfoglalkozás, amelyet minden alkalommal rövid tánc követ — mondja Gróf Anna KISZ-titkár — a foglalkozás programja gyakran játék, néha irodalmi ankét, ismeretterjesztő vagy politikai témájú előadás. Hatvanhét tagja van az alapszervezetnek, a szombati klubra hetvenen, nyolcvanan is eljönnek. És nem is csak a táncra! A KISZ politikai oktatását gyakran kötjük össze irodalmi műsorral, filmvetítéssel.
— Rövidesen ifjúsági filmekből vasárnapi matinékat rendezünk — veszi át a szót Halmai Lászlóné. Felváltva vetítünk általános iskolás és KISZ-korosztályú fiataloknak, később ezt meghatározott tematika szerint filmművészeti előadásokkal esztétikai sorozattá fognánk össze.
— Amikor felépült a művelődési ház, úgy egyeztünk meg a tanácselnökkel, hogy nem itt rendezzük a bálokat, hanem továbbra is a kocsmában. De a fiatalokat itt akarjuk tartani, és már ide is szoktak: a szombati egy-két órás táncon kívül havonta egy alkalommal szombaton ötórai teát rendezünk — igaz, nem délután, hanem este —, de nem mérünk más szeszesitalt, csak rumosteát.

 

Tánc füttyszóra
Hét óra után a népitáncosok is összegyűltek. Fellépésre készülnek Stankovics Tamás építésztechnikus irányításával. A lányok és fiúk nagyon ügyesek, értő vezető keze nyoma látszik a mozgásukon. Most a próbán is pedig csak a füttyre táncolnak. Nincs zongora a művelődési házban, zenekart pedig csak a szereplések alkalmával tudnak fizetni. Egyelőre a ruha is kölcsönben van: a Budapesti Északi Járműjavító tánccsoportjától kapták. (A járműjavító munkásai patronálják a teszéri termelőszövetkezetet.) A tánccsoportot a helyi földművesszövetkezet támogatja: az fmsz ígérete szerint egy rend ruhát vesznek jövőre.
Addig, míg zongorára is kerül, a próbákon gyakran váltja fel a füttyöt: a pingpongozok, rexezők, — ha van néhány szabad percük — segítenek a táncosoknak.
Gárdonyi Béla, Szabó Zsigmond

 

 
 



Statisztika

Most: 1
Összes: 78544
30 nap: 1023
24 óra: 13