Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Lekötelezett vagy elkötelezett

Kakas Aladár János plébános

kakas-aladar-harangszenteles-mesztegnyo.jpgFülledt nyári nap volt. A nagymisére érkezőket szélesre tárt ajtók fogadták. A Nirnsee család elfoglalta szokásos helyét. Elkészült a templom, a plébánia, a kultúrház. A község egész katolikus lakossága összefogott a siker érdekében. Nirnsee Ferenc - mint a környék legnagyobb földbirtokosa - jelentős adományokkal támogatta az építkezést. Maga a föld, ahol a templom állt szintén az ő birtokához tartozott.

 

A forróságban a mise idejére is nyitva hagyták az ajtókat, hadd járjon a levegő! Kakas Aladár plébános - az ajkai templomépítő - kemény, tenni akaró ember hírében állt. Az oltárnál állva körülpillantott a hívek között. A nyitott ajtón keresztül az utcára is kilátott. Azt is észrevette, hogy az uraság béresei hajtják az ökröket a templom előtt...

- 'Könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, mint a gazdagnak az Isten országába bejutni.' Amíg egyesek a templomban ülnek, addig a béreseik kinn dolgoznak! - prédikálta felháborodva. A Nirnsee család megszégyenülve távozott az istentiszteletről.

 

Rövidesen Kakas Aladár sorsa fordulatot vett, elhelyezték Ajkáról. Ő mégis, mindig második hazájának érezte azt a helyet, ahol templomot építhetett az oltárképen is megörökített embereknek. Öregségére megpróbált szülőhazájába, a Felvidékre visszatérni. Az ottani hatalomnak akkor magyar pap 'sem élve, sem halva' nem kellett. Ezért második hazája fogadta be testét, törlesztve valamit abból, amit tőle kapott.     

 

KAKAS Aladár János (Magyarbél, 1900. máj. 13.-Székesfehérvár, 1985. jan. 7.) r. k. plébános. 1919-ben, Pozsonyban érettségizett, 1923-ban pappá szentelték. Szolgált Gelsén, Budapesten a Regnum Marianumban, Babócsán. 1928-ban Ajkára helyezték, ahol a reformáció óta az első lelkész. 1942-től Pápateszéren és Mesztegnyőn esperes-tanfelügyelőként dolgozott. Babócsán kultúrházat, óvodát, szövetkezeti boltot, Ajkán (a lelkészség megszervezése után) 1933-1934-ben plébániatemplomot, majd plébániaházat, kultúrházat építtetett. Ajkacsingervölgyben lelkészséget, tanítói állást szervezett. Bakonytamásiban a templomépítést, Mesztegnyőn a plébániát, az apácazárdát és az iskolát fejezte be. Az ajkai temetőben nyugszik. I.: TILHOF Endre: Ajkai életrajzi lexikon. Ajka, 2003.

 
 



Statisztika

Most: 3
Összes: 76631
30 nap: 2615
24 óra: 78